Kicsit elfáradtak a fiúk...Nem mi, szigetlakók, hanem akiknek nem kellene: a technikusok. Több koncerten is minősíthetetlen színvonalu hangzás bosszantotta a nagyérdeműt főidőben. Ha én így dolgoznék, már rég kirugtam volna magam! (Vagy a fesztivált akarják tönkretenni szarok bele alapon? Szlovák alkalmi ismerősök jelezték, hogy többet ebből nem kérnek.)
Most akkor az elejéről, megint idő- és erőhiánnyal küszködve.
A Vodafon flashmob-ja látványos lett volna, ha nekünk készűl és nem reklámnak, mert így semmit sem láttunk belőle. Nehezítette a helyzetet, hogy az Iron Maden rajongók 6 órával a kezdés elött igyekeztek maguknak jó helyet foglalni. A kamerák kb ezt látták:
A Zorállon jót lehetett mosolyogni a pultot támasztva, Ferenczi Gyuri a Budapest Bárt is szímpadra szólította.
A Rupa & The April Fishes kábé harmadik dalától már majdnem minden hangszert lehetett hallani, kivéve a csellót, ami a szólók alatt is az érzékelhető tartomány alsó határát súrolta. Viszont Rupának már az első dal felétől szólt a mikrofonja!
Az Iron Maden-ről sok helyen írnak ma, talán a hangpultba borult sörök miatt nem élvezhettük felhőtlenül.
Azért ne gondolja senki, hogy rosz nap volt, Nina Hagen mamáról például csak szuperlativuszokban lehet beszélni.
Bekukkantottam még ide-oda, de a rúdtáncot nem próbáltam ki..:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése